Behajózás 2023

Az Candor 2023 Behajózás első hete családias hangulatban indult, bár az idő és a tenger a kellemesnél hűvösebb volt, mégis jól éreztük magunkat. Hat hajó, negyven hajós, különösebb terv nélkül kerestük a jó szelet, áprilisban nem is érdemes máshogy nekiindulni!

Nem hagytuk magunkat zavartatni az egyik éjjel ránk szakadó esőtől, a Jugó keltette hullámoktól, minden nap jókat vitorláztunk. Vasárnap estére átkeltünk Vis városába, ahol régi ismerősünk, Roki várt minket pekával és jó borokkal. Onnan Rogoznicára fújt minket a szél, majd kedden a majdnem szélcsendben ki Zirje sziget Stupica öblében, ki Skradinban, egyik hajónk pedig Prvicben vészelte át az éjszakai rossz időt. Szerdára nagyjából újra összefújt minket a szél Stari Gradban, ott költöttük el a közös vacsoránkat. Innen átvitorláztunk Milnára, majd pénteken kisebb kitérőkkel Kastelára. Nem voltunk végig egy nyomvonalon, de szerencsére nem is volt ilyen tervünk. A lényeg, hogy mindenki megtalálta, amit keresett: a szelet, a tengert, a társaságot, és a szezonra felkészített flottát, ahogyan az a Candornál szokás.

A második hét szintén családias volt, sok régi baráttal és ismerős arccal, ez alkalommal viszont sokkal nagyobb família voltunk! Idén kerek 100 résztvevővel indultunk útnak a 13 hajós flottilán. Négy napon át követtük és alakítottuk úgy az útvonalat, ahogy a szél diktálta.

Az első délutáni kihajózás után kellemes tempóban értünk ki estére Milnára, a szokásos első esti kikötőbe. A Candoros csapat az új 410-es Mamintit tesztelte a második etap alatt. Meg kell hagyni, flottába való hajó lett belőle! Második nap gyenge fuvallatok között motorláztunk el az idei első öblös, horgonyos fürdőzések egyikére. Egy kiadós ebéd után pedig folytattuk az utunk az esti kikötőhelyünkre, Palmizánára. 

Palmizánán történtek dolgok, amik Palmizánán is fognak maradni. Egy eseménydús estét töltöttünk ott, ami hajófarban grillezéssel, cocpitban táncolással és másnapi búvárkodós mentőakcióval volt megfűszerezve. A reggeli víz alatti kincskeresés sikertelen volt, viszont le a kalappal a helyi búvárok előtt! Utolsó teljes napunkat kellemes hátszélben töltöttük. Inkább mentünk lassan, mint hangosan, míg eljutottunk Maslanicára, az esti célba. Itt folytattuk, amit Palmizánán abbahagytunk, élveztük egymás társaságát, finom ételek és italok társaságában. Aki előrelátó volt figyelt este, mivel másnap hajnalban a Jugó keltette a csapattagok nagy részét. Utolsó vitorlás etapunk erős 25-30 csomós éles szélben tettük meg, végig hullámokkal szemben. Ha jók a (teljesen hivatalos) adataink, csak egy hajó volt, ahol mindenki épségben megúszta, rajtuk kívül minden hajón volt aki áldozatul esett a természetnek – és az előző estének. 

Miután mindenki kikötött Kastelán, lezuhanyzott, regenerálódott, szépen lassan, este 7 körül átsétáltunk helyünkre, a Spinakker étterembe. Itt az új kinti teremben, hatalmas üvegfalakon át nézhettük végig a naplementét. Az étel jó volt, a beszédek érdekesek és megindítóak, a társaság pedig – szokásához híven – a legjobb. Öröm látnunk, hogy minden évben egyre szorosabbak a barátságok és szervezettebbek a túrák, és ez Nélkületek elérhetetlen lenne, úgyhogy nagybetűsen KÖSZÖNJÜK mindenkinek a részvételt!

Ölel a Candor Család!