Soha nem láttunk még ilyen rossz időjárási előrejelzést, mit idén, a szokásos őszi túránk előtt. Szombaton délután még esett, fel voltunk készülve az egész heti esőre és viharos szélre, ami október végi hidegben el is ronthatta volna a 15 év alatt felépített hangulatot. Ehhez képest parádés időjárás, sok napsütés, langyos tenger, kiváló szelek fogadták a vasárnap reggel kifutó Candor vitorlázókat.

12 hajó, 75 ember alkotta a flottát, akik mind el voltunk készülve a legrosszabbra, mégis a legjobbat kaptuk.

Minden reggel kormányosi kávé fölött, közösen döntöttük el, mi legyen az aznapi cél. Vasárnap áthajóztunk Stari Gradba, ahol asztal mellett ünnepeltük a túra kezdetét. Az előrejelzések rosszabb időjárást mutattak, mint amilyen valójában szembejött velünk.

Hétfőn átkeltünk Vis városába, útközben minden hajó tartott horgonyszünetet, vagyis megállt fürdeni. Végig vitorlával hajózhattunk, mégis jó időben elértük a kikötőt.

Kedden annyira rossz időt vártunk, hogy hamar elrúgtuk magunkat a parttól, és az ébredő Jugóval, egyre erősödő hullámzásban, de szikrázó napsütésben vágtattunk át Milnára. Ekkorra már alig fértek el a hajók a védett kikötőkben, szükség volt a kapcsolatokra, hogy egymás mellett állhassunk az ACI marinában. Éjjel át is vonult felettünk a vihar java, leesett az ígért eső, kiöntött a tenger a medréből, mi pedig jó hangulatban néztük mindezt.

Szerdán enyhe szélben Keletnek fordultunk, hogy Brac megkerülésével áthajózzunk Puciscába, a köfaragóiról híres kisvárosba. Útközben megálltunk a sziget Keleti végénél, hogy tutajba kötve fényképezkedjünk a drámai szépségű háttér előtt. Szép nap volt, amit vidám este követett.

A csütörtöki nap végigfújt minket a szél a Spliti csatornán, Maslinica kis ékszerdobozhoz hasonló kikötőjében foglalt helyünkre. Rajtunk kívül nem is fért be oda más, csak egy cseh vitorlásverseny résztvevői. Meglepő volt látni, hogy október végén is megtelhetnek a kikötők, hely hiányában legalább hat hajót küldtek el a marinerók.

Pénteken is rossznak ígérkezett az idő, ennek ellenére parádés menet volt a visszaút, kezelhető széllel és hullámzással, délutánra kiderülő éggel, amit egy jó vacsora koronázott meg. Itt találkozott össze a túra a Görögországból visszatérő vendégeinkkel, akik három hét után szinte percre pontosan futottak be a nekik fenntartott kikötőhelyre.

Ennek az őszi túrának nem volt kitűzött úticélja, nem is lehetett volna megvalósítani ilyet, mégis mindenki elégedett volt, nem maradt hiányérzet. Bírták a hajók, élvezték a hajósok, pont kivitorláztuk magunkat, szépen lekerekítettük a vitorlásidényt, és méltó módon zártuk a szezont. Jövő tavasszal a Behajózó túrán folytatjuk!